Épített környezet

Az épített környezet a környezettudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

Az épített környezet fogalom lényege, hogy az tudatos emberi tevékenységgel létrehozott tárgyi környezet. Szemben azzal a természeti környezettel, mely eredendően az ember akaratától és tevékenységétől függetlenül jött létre és fejlődött, melybe az ember tudatosan (vagy tudatlanul) beavatkozhat, és melyet tudatosan védeni köteles.

Jogi meghatározása

A magyar jogszabályok – különösen az 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezetet így definiálják: „a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja”. Az épített környezethez tartoznak a települések, településrészek, épületegyüttesek, építmények, közterületek, valamint minden olyan műszaki alkotás, amely a természetes terepszint, víz vagy légtér megváltoztatásával jön létre.

Elemei

• Lakóépületek, középületek, ipari létesítmények
• Közlekedési infrastruktúra (utak, hidak, vasutak, repülőterek)
• Kommunikációs és energiaelosztó hálózatok
• Közterületek, parkok, közművek
• Műtárgyak, műszaki létesítmények
• Településrészek, városrészek, falvak, városok

Az épített és a természeti környezet kapcsolata

Az épített környezet nem önállóan, hanem a természeti és társadalmi környezettel szoros kölcsönhatásban létezik. Az ember a természetes környezet elemeit használja fel az épített környezet létrehozásához, miközben a társadalmi igények, gazdasági és kulturális tényezők is befolyásolják annak kialakítását. A harmonikus, fenntartható fejlődés érdekében fontos, hogy az épített és természetes környezet egyensúlyban legyen egymással, hiszen a két rendszer folyamatosan hat egymásra: az épített környezet formálja a tájat, a természetes környezet pedig meghatározza az építési lehetőségeket, korlátokat.

Az épített környezet védelme és fejlesztése

Fejlesztése, alakítása és védelme közérdek, amelyet jogszabályok és helyi rendeletek szabályoznak. Ezek célja, hogy az épített elemek megfeleljenek a műszaki, építészeti, ökológiai, biztonsági és gazdasági követelményeknek, valamint hogy az építmények elhelyezése, karbantartása, fenntartása és továbbfejlesztése fenntartható módon, a környezetkárosítás elkerülésével történjen. Értékeinek megőrzése, az építészeti örökség védelme, a zöldfelületek kialakítása és fenntartása szintén kiemelt feladat.

Társadalmi és gazdasági jelentőség

A nemzeti vagyon jelentős részét képezi, és alapvetően meghatározza az emberek életminőségét, egészségét, társadalmi kapcsolatait, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeit. Minősége közvetlenül befolyásolja a lakosság komfortérzetét, biztonságát, valamint a települések vonzerejét és fenntarthatóságát.