Építmény

Fogalmi meghatározások

Építmény

Étv. 2.§ 8.: „Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma)”

A fogalommeghatározás lényege az, hogy a létrehozott produktum építési tevékenységgel jött létre és helyszínhez között. Nagyon lényeges a zárójelbe tett kifejezés, mely szerint minden épület építmény, de nem minden építmény épület. Az utóbbi számos félreértésre adhat okot, ha a fogalmat nem helyesen használják.

Sajátos építményfajták

Étv. 2.§ 18.: „Többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.”

Nyomvonal jellegű építmény

Étv. 2.§ 6.: „A sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízi létesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék- szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz- elosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.” Lényeges, hogy a nyomvonal jellegű építmények a sajátos építményfajták közé tartoznak.

Közhasználatú építmény

Étv. 2.§ 9.: „Az olyan építmény (építményrész), amely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.”

Tehát itt az a lényeg, hogy a létesítésnek nincsenek külön speciális szabályai, a létesítmény lehet épület, vagy építmény, melynek kész állapotában van szabályozva a használati módja.

Épület

Étv. 2.§ 10.: „Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

Tehát nem kötelező, hogy emberi tartózkodásra alkalmas legyen, de meghatározó jellegű, hogy tereket, helyiségeket tartalmaz, ill. határol.

Műtárgy

Étv. 2.§ 15.: „Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

Tehát műtárgyak általában a nyomvonal jellegű sajátos építmények, de nem az minden sajátos építmény, ezek közül csak azok, amelyek nem minősülnek épületnek.

Az OTÉK 1. számú melléklete is meghatároz speciális építmény fogalmakat, melyek egyébként besorolhatók a fentebbi kategóriákba.

Felvonulási építmény

Étv. 2.§ 37.: „Az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény.”

Önálló építmény

Étv. 2.§ 93.: „Független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.”

Tömegtartózkodásra szolgáló építmény

Étv. 2.§ 131.: „Olyan építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.”

Ezzel összefüggésben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség (Étv. 2.§ 132.) az, amely egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadóképességű.

Kerti építmény

Étv. 2.§ 61.: „A kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.”

Tehát nem sorolható az épületek közé.

Szerepük a statikus tervezésben

A statikus mérnök (szerkezettervező mérnök) egyik legfontosabb feladata, hogy az építmények stabilitását, biztonságát és tartósságát biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy a tervezés során figyelembe kell venni az építményre ható különféle erőket és terheléseket, mint például a meteorológiai hatások, földrengés vagy akár az építmény saját súlya.

A statikus feladata, hogy a megfelelő anyagokat és szerkezeti kialakítást válassza ki, amelyek garantálják, hogy az építmény hosszú távon is biztonságosan ellássa funkcióját.

A tervezés során a statikus mérnök:

• Elkészíti a tartószerkezeti terveket (alapozás, falak, pillérek, födémek, tetőszerkezetek).
• Elvégzi a szükséges statikai számításokat, amelyek alapján meghatározza a szerkezetek méreteit és anyagait.
• Biztosítja, hogy megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és biztonsági előírásoknak.
• Felügyeli a kivitelezést, és szükség esetén szakvéleményt ad átépítések, bővítések vagy károsodások esetén.

Az építmény típusai és példái

Rendkívül sokfélék lehetnek, az egyszerű családi házaktól a bonyolult ipari vagy közlekedési létesítményekig. Néhány példa:

• Lakóépületek (házak, társasházak, lakóparkok)
• Középületek (iskolák, kórházak, hivatalok, sportcsarnokok)
• Ipari építmények (gyárak, raktárak, silók)
• Közlekedési műtárgyak (hidak, alagutak, felüljárók)
• Védelmi létesítmények (gátak, támfalak, bunkerek)
• Különleges szerkezetek (kilátók, tornyok, víztornyok)

Gyakori kérdések

Szükséges-e építési engedély minden építményhez?

Nem minden esetben. Az építmények egy része egyszerű bejelentési eljárással vagy akár engedély nélkül is létesíthető (pl. bizonyos méret alatti kerti tárolók, kerítések). Azonban a legtöbb épület, valamint a közterületet érintő vagy közműveket érintő építmények esetén építési engedély szükséges. A pontos szabályokat a helyi építési szabályzat és az országos jogszabályok határozzák meg.

Mi a különbség az épület és az építmény között?

Az épület az építmények egyik alcsoportja: olyan építmény, amely emberek tartózkodására, lakhatására vagy munkavégzésére szolgál, és legalább részben fedett, zárt térrel rendelkezik. Az építmény viszont tágabb fogalom, amely magában foglal minden egyéb, nem feltétlenül lakhatásra szolgáló műszaki létesítményt is, például hidakat, tornyokat, közműveket.

Mi minősül ideiglenes építménynek?

Ideiglenes építmény az, amelyet meghatározott időtartamra, általában 180 napnál rövidebb időre helyeznek el, például rendezvényekhez, építkezésekhez szükséges konténerek, mobilgarázsok vagy pavilonok. Ezekre általában egyszerűsített engedélyezési eljárás vagy bejelentési kötelezettség vonatkozik.

Mikor kell bontási engedély egy meglévő építményhez?

Bontási engedélyre akkor van szükség, ha az építmény bontása építési engedéllyel létesült, vagy ha a bontás közterületet, közműveket, szomszédos építményeket érinthet, illetve ha a helyi építési szabályzat vagy örökségvédelmi előírás ezt megköveteli. Egyszerű, engedély nélküli építmények esetén általában elegendő a bejelentés.